A városligeti műjégpálya 1934 körül. (forrás: www.fortepan.hu)
Az esztergomi strandfürdő 1926-ban. (forrás: Gardi Tamás)
“Az épület folytatásában létesült a dodzsem, majd a vendéglő kerthelyisége, szaletlivel, táncparkettel, kuglizóval.
Ennek a szórakoztató komplexumnak a folytatása, betetőzése lett 1922-ben egyenletesen lejtő nézőterével, óriási vetítővásznával: a háromezer férőhelyes kertmozi, ami Európa akkori legnagyobb ilyen intézménye lehetett.
A kertmozi melletti kertvendéglő úgy volt kiképezve, hogy ott a moziból kijövő közönségnek át kellett menni, ezáltal késztetve fogyasztásra.
1945 nyarán a mozik a pártok fennhatósága alá kerültek, a Pflumból átnevezettt Kossuth a kommunistákhoz tartozott. 1948-ban az összes filmszínház állami kézbe került. A kertmozi a hatvanas évek második felében már nem működött, s a hetvenes években zajlott városrendezés keretében lebontották. 1987-ben hosszas huzavona után végül megszűnt a Kossuth is. A Pflum-házat azonban felújították, és védetté nyilvánították. Most Erzsébet Üzletházként él tovább.” (forrás)
“Pesterzsébeten (akkor még Erzsébetfalván) először 1901-ben, az Ipar kávéházban és az akkori Pflum vendéglő nagytermében vetítettek mozgóképeket. Azután 1910-ben az akkor huszonnyolc éves Pflum György vállalkozó és építészmester megvásárolta a Török Flóris utca és a Kossuth Lajos utca sarkán fekvő telket, ahova maga tervezte emeletes épületet húzott fel. A ház földszintjén a nagyvendéglő, az emeleten lakások, s odalent, az L-alakú épület udvarán, a teret teljesen betöltve, megnyílt a Pflum Mozgó: erkélyes, modern mozi, ezerkétszáz személyes nézőtérrel.”
A pesterzsébeti Pflum mozi és táncterem az 1910-es években. (forrás)
Esti kérdés: irodalomtörténész vagy irodalomban jártas pajtások, ez a pazar kép a Magyar Digitális Képkönyvtár oldalán lelhető föl Szép Ernő és leánya címmel, a leírásban azzal a kitétellel, hogy a címet a feldolgozó adta. (itt, ni)
Amennyire én tudom, Szép Ernőnek nem volt lánya, de lehet, hogy az én információim hiányosak. Szóval abban bízom, hogy van köztetek valaki, aki behatóbban ismeri az Ernő életrajzát, azt’ jól megmondja ezzel kapcsolatban a tutit.
Előre is köszi.
Egy jóravaló fiu tanoncul felvétetik. (forrás)
A Szikra Kiadó standja a Nemzeti Színház melletti téren, az 1947-es könyvnapon. (forrás)
Cipőtisztító fiú a Kossuth téren - 1941. (forrás: Gardi Tamás)
Olvasni jó, hallgatni arany. Figyeljétek a cippo.hu-t, vagy a Magánszámot, holnap Cserna-Szabó podcast lesz. Mindenki megkapja, amit érdemel. x)
“Huszonhét éves szentesi emigráns vagyok. Mellesleg az egyik leghíresebb szentesi író. Ez van. Az egyik híres és gazdag kollégám, Stephen King egyszer azt nyilatkozta, ő a McDonald’s irodalmi változata. Akkor én meg az Utasellátó irodalmi változata vagyok. És ez egyáltalán nem tréfa. Mind utasok vagyunk, s földi utunk alatt másra se vágyunk, mint hogy valaki (mint egy nyílt sebet) ellásson bennünket. Mindenki megkapja, amit érdemel. Megdöglik a végén. Legalább közben legyen ellátva rendesen, némi hideg sör, csípős halászló, pipadohány, jó szó, pipacsveres pincérlányok. Na és pár történet, hogy amíg a resti mellékhelyiségében trónol, addig se unatkozzék. Amikor elindul a vonat, a szíve úgyis megszakad.” Cserna-Szabó András
Ugyanezen a napon 104 évvel korábban: Weisz Richárd hatalmas küzdelemben hódította el a nehézsúlyú görög-római birkózás olimpiai aranyérmét.
(kép forrása)
A magyar olimpiai csapat, atlétika - Párizs, 1900. (forrás)
Nézd mán, micsoda czukorságra bukkantam: színielőadás az eleki kultúrházban, 1955. (forrás: Gardi Tamás)
A Margitszigeti Tejivó Csarnok, 1922.
